Magyarországon drágultak legnagyobbat az ingatlanok

Az Európai Parlament adatai szerint kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 47 százalékkal emelkedtek az EU-ban. A legnagyobb növekedést Magyarországon mérték, ahol 173%-kal emelkedtek, míg Finnországban mindössze 5%-kal.

Az egyik módszer annak mérésére, hogy a lakhatási költségek túl magasak-e, ha megvizsgáljuk a lakásárak/jövedelem arányt. Ha a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át, az azt jelzi, hogy a háztartások lakhatási problémákkal küzdenek. Az EU-ban 2023-ban a városi háztartások 10,6%-a, míg a vidéki háztartások 7%-a esetében a lakhatási költségek meghaladták a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át.

Az Európai Parlament adatai szerint kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 47%-kal emelkedtek az EU-ban. A legnagyobb növekedést Magyarországon mérték, ahol 173%-kal emelkedtek, míg Finnországban mindössze 5%-kal.

Az árak emelkedéséhez hozzájáruló fő okok a magasabb építési költségek és jelzáloghitel-kamatlábak, az építkezések számának csökkenése, amely korlátozta a kínálatot, valamint az ingatlanok befektetési céllal történő megvásárlásának növekedése a további jövedelemszerzés érdekében.

Az EU-ban az ingatlanok bérlése is drágább lett. 2010 és 2022 között a bérleti díjak átlagosan 18%-kal emelkedtek, részben a rövid távú bérleti díjak növekedése miatt, aminek következtében a házak és lakások kikerültek a piacról.

Hogyan él az európaiak többsége?

• Az európaiak több mint kétharmada saját tulajdonú otthonában él
• Alig több mint az emberek fele lakik házban
• Egy főre átlagosan 1,6 szoba jut
• Egy háztartásban átlagosan 2,3 fő él
• Az európaiak 17%-ának olyan otthona van, amely nem nyújt megfelelő teret (legalább egy szoba felnőtt páronként, egyedülálló felnőttként, 12 és 17 év közötti testvérpárok esetében, 12 év feletti gyermek vagy 12 év alatti gyermekek esetében)
• Az európaiak 34%-ának otthonában több hely van, mint amennyit megfelelőnek tart.

Forrás: Eurostat (2023.)

Fotó: EU Parlament