Jól állunk a lakások energetikai korszerűsítésében

A „Lakhatás Európában – 2024” című Eurostat összefoglaló nem csupán a hazai lakáskörülmények 2022-23 közötti változásainak áttekintését kínálja, hanem az uniós mezőnyben is elhelyezi az otthonainkat.

Hazánkban a korszerűsítés lendületét az energiaárak miatti félelmeken túl a felújításra fordítható támogatások elérhetősége is táplálhatta. 

A lakástulajdonlás – egyébként is csak lassan változó – arányaiban még 2023-ban is világosan kitapintható volt az egykori keleti és nyugati tömb eltérő fejlődése. Legtöbben a volt szocialista országokban laknak saját tulajdonban. E listán Románia vezet 95,6 százalékkal, Magyarország 90,5 százalékkal a negyedik, s az első nem keleti ország, Portugália (76%) csupán a tizenegyedik. A bérlők valamennyi uniós országban kisebbségben vannak, egyetlen kivétellel: Németországban 52,4 százalékkal övék a szolid többség.

A tekintetben, hogy házban vagy lakásban él-e az emberek többsége, már sokkal színesebb a kép, ezt a településszerkezeten túl olykor sajátos hagyományok is befolyásolják, például Hollandia kiemelkedik azzal, hogy az unióban náluk a legmagasabb a „se nem házban, se nem lakásban” élők aránya (2,2%), akik például lakóhajókon vagy lakóautókban alakították ki az otthonukat. A lakás-ház skála egyik végén egyébként Spanyolországot találjuk, ahol az emberek majdnem kétharmada (65,5%) lakásban él.

A másik véglet Írország, ahol a házak dominálnak 89,7 százalékos részaránnyal. Azt követi Hollandia (79,4%), Belgium (76,9%) és Horvátország (76,6%). Az ötödik Magyarország, ahol az előző évi 72,2 százalékról tavaly 74,3 százalékra nőtt a házban lakók aránya. Valkó Dávid, az egyik nagy hazai ingatlanközvetítő hálózat vezető elemzője szerint ez a legutóbbi változás illeszkedik a piaci folyamatokhoz. Tavaly a kereslet visszaesésére a lakásépítést domináló beruházók behúzták a fékeket, kevesebb projektet indítottak, s csekélyebb új választékot vittek a piacra és adtak el. Emellett a 2022-es népszámlálás adatai is korrigálhatták a korábbi adatokat.

Az Eurostat egy új paraméterrel is jellemzi a tavalyi lakásviszonyokat, amikor azt mutatja be, hogy az egyes országokban a 15 év felettiek mekkora hányada él olyan lakásban, ahol az utóbbi öt esztendőben végeztek valamilyen energetikai felújítást.

E szempontból Hollandia messze kiemelkedik a mezőnyből: az egyetlen ország, ahol a többség (58,5%) energetikailag frissen feljavított otthonban él. Ha az energiaigény szempontjából kevésbé kiszolgáltatott déli országokat nem tekintjük, akkor Németország mutatta ebben az időszakban az ellenpontot, az ott lakók csak 21,6 százalékát érintette valamilyen energetikai célú felújítás.

Magyarország e szempontból igen jól szerepelt, a hazai energia-korszerűsítési arány – a 25,5 százalékos uniós átlagot jócskán meghaladva – 35,3 százalékra adódott, ami a tagországok között az ötödik legmagasabb volt. Ahogy az elemző emlékeztet, ezt a lendületet az energiaárak miatti félelmeken túl a felújításra és korszerűsítésre fordítható támogatások elérhetősége is táplálhatta. Arról nem is beszélve, hogy a hazai lakásállomány állapota szinte tálcán kínálja a viszonylag gyorsan megtérülő energetikai beruházások lehetőségeit.

Fotó: Piaxabay